A disszociatív identitászavar (DID), korábbi nevén többszörös személyiségzavar, az identitás megzavarása, amikor a személynek legalább két különböző tudatállapota van. A DID gyakran súlyos gyermekkori bántalmazás következtében keletkezik. Ez kényelmetlenséget és zavart okozhat mind a szenvedő, mind a körülöttük lévő emberek számára. Ha attól tart, hogy esetleg DID -je van, akkor sikeresen megtudhatja, ha szakember értékeli, azonosítja tüneteit és figyelmeztető jeleit, megérti a DID alapjait, és eloszlatja a DID -vel kapcsolatos általános tévhiteket.
Lépések
1. rész az 5 -ből: A tünetek azonosítása
1. lépés. Elemezze önérzetét
A DID -ben szenvedőknek több különböző tudatállapotuk van, amelyeket altereknek neveznek. Ezek az állapotok önmaguk olyan aspektusai, amelyek mindig jelen vannak, de amelyek egyénileg nyilvánulnak meg, és amelyek során a szenvedőnek valószínűleg nincs emlékezete. A különböző módosítók zavart okozhatnak önérzetében. Összezavarodhat, és úgy érezheti, hogy nem tudja, mit csinál, vagy mi történhet ezután. Ez nagyon veszélyes lehet Önre és a környezetében élőkre.
- Néha úgy érezheti, hogy több személy vagy, vagy mintha más entitás vagy személy birtokolná a testét.
- Néha azt is tapasztalhatja, hogy vannak olyan szakaszai, amelyekre nem emlékszik.
- Mások azt is elmondhatják, hogy néha úgy tűnik, hogy különböző emberek vagytok.
2. lépés. Keresse meg a "kapcsolókat" a személyiségben
A "kapcsoló" az alterek közötti váltásra használt kifejezés. A DID -vel rendelkező személy viszonylag rendszeresen vagy következetesen átesik. A személyiségállapotok közötti váltás néhány másodperctől több óráig tart, és az alternatív tudatállapotban eltöltött idő személyenként változik. A kívülállók néha meg tudják állapítani, hogy mikor történt váltás, a következők jelenléte alapján:
-
- Változás a hangban/hangszínben.
- Gyors villogás, mintha a fényhez igazodna.
- A viselkedés vagy a fizikai állapot általános változása.
- Az arcvonások vagy az arckifejezés megváltozása.
- Változás a gondolatmenetben vagy a beszélgetésben, minden figyelmeztetés vagy ok nélkül.
- Gyermekeknél a képzeletbeli játszótársak vagy más fantáziajátékok nem utalnak a DID -re.
3. lépés. Vegye észre az érzelmek és a viselkedés szélsőséges változásait
A DID-ben szenvedő személyek gyakran drasztikus változásokat tapasztalnak az affektusokban (megfigyelhető érzelmek), a viselkedésben, a tudatban, a memóriában, az észlelésben, a megismerésben (gondolatokban) és az érzékszervi-motoros működésben.
A DID -vel rendelkező személyek néha drámai változásokat mutathatnak a beszélgetés témájában vagy a gondolatmenetben. Illetve azt is mutathatják, hogy általánosan képtelenek hosszú ideig koncentrálni a beszélgetésbe
4. lépés. Határozza meg a memóriaproblémákat
A DID -vel rendelkező személyek jelentős memóriaproblémákat tapasztalnak, beleértve a mindennapi események, fontos személyes információk vagy traumatikus események felidézésének nehézségeit.
A DID -hez kapcsolódó memóriaproblémák nem felelnek meg a normális, mindennapi feledékenységnek. A kulcsok elvesztése vagy az, hogy elfelejtette, hol parkolt az autó, nem elég extrém. A DID -vel rendelkezőknek jelentős hiányosságai lesznek a memóriájában, például nem emlékeznek a közelmúltban bekövetkezett egész helyzetre
5. lépés: Figyelje a szorongás szintjét
A DID -t csak akkor diagnosztizálják, ha a tünetek jelentős károsodást okoznak a szociális, foglalkozási vagy más napi működési területeken.
- Tünetei (különböző állapotok, memóriaproblémák) sok fájdalmat és szenvedést okoznak?
- Jelentős problémái vannak az iskolával, a munkával vagy az otthoni élettel a tünetei miatt?
- Tünetei okoznak -e nehézségeket a barátságokban és a kapcsolatokban másokkal?
2. rész az 5 -ből: Értékelés megszerzése
1. lépés. Forduljon pszichológushoz
Az egyetlen biztos módja annak, hogy megtudja, van -e DID -je, ha pszichológiai értékelést kap. A disszociatív identitászavarban szenvedők nem mindig emlékeznek arra, amikor egy bizonyos tudatállapotot tapasztalnak. Emiatt előfordulhat, hogy a DID-ben szenvedő emberek nincsenek tisztában a változásaikkal, ezért az öndiagnosztika különösen nehéz lehet.
- Ne próbálja meg öndiagnosztizálni. Látnia kell egy szakembert, hogy eldöntse, rendelkezik -e DID -vel. Csak képzett pszichológusok vagy pszichiáterek jogosultak diagnosztizálni a betegséget.
- Keressen egy pszichológust vagy terapeutát, aki a rendellenesség felmérésére és kezelésére szakosodott.
- Ha diagnosztizálták a DID -t, fontolóra veheti, hogy gyógyszert szeretne szedni rá. Kérjen pszichológusától beutalót pszichiáterhez.
2. lépés. Zárja ki az orvosi kérdéseket
Néha a DID -ben szenvedő emberek memóriaproblémákat és izgatottságot tapasztalnak, amelyeket bizonyos betegségek is okozhatnak. Fontos, hogy orvosa (elsődleges háziorvos) is értékelje Önt, hogy kizárja a lehetőségeket.
- Továbbá zárja ki az anyaghasználattal kapcsolatos problémákat. A DID -t nem az alkoholfogyasztás vagy más anyagmérgezés miatti áramszünet okozza.
- Ha bármilyen rohamot tapasztal, azonnal forduljon orvosához. Ez egészségügyi állapot, és nem kapcsolódik közvetlenül a DID -hez.
3. Légy türelmes, amikor szakmai segítséget kér
Tudja, hogy időbe telhet a DID diagnosztizálása. A DID -ben szenvedő embereket néha rosszul diagnosztizálják. Ennek elsődleges oka az, hogy a DID-ben szenvedők sok más mentális egészségügyi diagnózissal is rendelkeznek, például: depresszió, poszttraumás stresszzavar, evészavar, alvászavar, pánikbetegség vagy szerhasználati zavar. E betegségek kombinációja úgy jelentkezik, hogy a DID tünetei átfedésben vannak a többi rendellenességgel. Ennek eredményeként az orvosnak szüksége lehet egy kis időre, hogy megismerje a beteget, mielőtt egyértelmű diagnózist készítene.
- Ne várjon azonnali diagnózist a mentálhigiénés szakemberrel való találkozás első napján. Ezek az értékelések több ülést is igénybe vehetnek.
- Feltétlenül mondja el a mentálhigiénés szakembernek, hogy aggódik amiatt, hogy megteheti. Ez sokkal könnyebbé teheti a diagnózist, mert ez segít az orvosnak (pszichológusnak vagy pszichiáternek) feltenni a helyes kérdéseket, és megfelelően megfigyelni viselkedését.
- Legyen őszinte a tapasztalatairól. Minél több információval rendelkezik az orvos, annál pontosabb a diagnózis.
3. rész az 5 -ből: A figyelmeztető jelek észlelése
1. lépés. Figyeljen a DID egyéb tüneteire és figyelmeztető jeleire
Hosszú lista található a kapcsolódó tünetekről, amelyek akkor fordulhatnak elő, ha valaki DID -ben szenved. Bár a többi tünet nem feltétlenül szükséges a diagnózishoz, valószínűleg megjelennek és szorosan összefüggnek a betegséggel.
Készítsen listát az összes tapasztalt tünetről. Ez a lista segít megvilágítani állapotát. Hozd el ezt a listát pszichológusodhoz, amikor értékelésre mész
2. Lépés. Vegye figyelembe a traumáját
A DID tipikusan évekig tartó extrém bántalmazás vagy ismételt trauma következtében keletkezik. Ellentétben az olyan filmekkel, mint a "Bújócskák", amelyek a rendellenesség hirtelen fellépését mutatják be a közelmúlt traumatikus tapasztalatai következtében, a DID jellemzően az ember életében tapasztalt krónikus bántalmazás miatt következik be. Az egyén általában gyerekkorában évekig tartó érzelmi, fizikai vagy szexuális bántalmazást tapasztal, és kifejleszti a DID -t, mint megküzdési mechanizmust a trauma kezelésére. Az elszenvedett bántalmazás általában nagyon extrém, például rendszeresen megerőszakolják a szülők, vagy elrabolják és bántalmazzák hosszú időn keresztül.
- Egyetlen (vagy néhány független) visszaélési esemény nem okoz DID -t.
- A tünetek megjelenése gyermekkorban kezdődhet, de nem diagnosztizálják, amíg egy személy el nem éri a felnőttkort.
3. lépés. Kövesse nyomon az időveszteséget és az amnéziát
Az "időveszteség" kifejezés arra utal, hogy egy személy hirtelen tudatára ébred a környezetének, és az elmúlt időszak (például az előző nap vagy az aznapi délelőtti tevékenységek) teljesen elveszett az emlékezetéből. Ez szorosan kapcsolódik az amnéziához, amelyben az egyén elveszít egy bizonyos memóriát vagy a kapcsolódó emlékek halmazát. Mindkettő meglehetősen traumatikus lehet a szenvedő számára, mivel zavartan maradnak, és nincsenek tisztában saját helyzetükkel.
Készítsen naplót a memóriaproblémákról. Ha hirtelen eljön, és nem tudja, mit csinált, írja le. Ellenőrizze az időt és a dátumot, és írjon egy számlát arról, hogy hol van, és mire emlékszik utoljára. Ez segíthet azonosítani a disszociatív epizódok mintáit vagy kiváltó tényezőit. Ossza meg ezt mentálhigiénés szakemberével, ha jól érzi magát
4. lépés. Folt disszociáció
A disszociáció a saját testétől, tapasztalataitól, érzéseitől vagy emlékeitől való elszakadás érzése. Mindenki tapasztal bizonyos mértékű disszociációt (pl. Ha hosszú ideig egy unalmas osztályban ül, és hirtelen eljön, amikor megszólal a csengő, és nem emlékszik az elmúlt órában történtekre). A DID -vel rendelkező személy azonban rendszeresebben tapasztalhat disszociációt, mintha "éber álomban" lenne. Ez a személy elmagyarázhatja, hogy úgy csinál dolgokat, mintha kívülről figyelné a testét.
4. rész az 5 -ből: A rendellenesség alapjainak megértése
1. lépés Ismerje meg a DID diagnózis specifikus kritériumait
A DID diagnózis fenntartásának pontos kritériumainak ismerete segíthet annak megállapításában, hogy szükség van -e pszichológiai értékelésre a gyanú megerősítéséhez. A diagnosztikai statisztikai kézikönyv (DSM-5), a pszichológiában használt elsődleges diagnosztikai eszköz szerint öt kritériumnak kell teljesülnie ahhoz, hogy egy személy diagnosztizáljon DID-t. A diagnózis felállításához mind az ötöt ellenőrizni kell. Ők:
- Egy személyen belül két vagy több különböző állapotnak kell lennie, ami kívül esik az egyén társadalmi és kulturális normáin.
- A személynek ismétlődő memóriaproblémái lesznek, például hiányosságok a mindennapi tevékenységek memóriájában, személyes adatok elfelejtése vagy traumatikus események.
- A tünetek jelentős károsodást okoznak a működésben (iskola, munka, otthon, kapcsolatok).
- A zavarás nem része egy széles körben elismert vallási vagy kulturális gyakorlatnak.
- A tünetek nem kábítószerrel való visszaélés vagy orvosi betegség következményei.
2. lépés. A DID felismerése gyakori rendellenesség
Sokszor a DID -t mentális betegségként festik, amely egyszer vagy kétszer megjelenik az emberek egész országában; nagyon ritkának tűnik. A legújabb tanulmányok azonban azt sugallják, hogy a lakosság egy -három százaléka valóban szenved a betegségtől, és ez a mentális betegségek diagnózisának normál tartományába esik. Ne feledje azonban, hogy a betegség súlyossága személyenként eltérő.
Lépés 3. Tudja, hogy a DID -t sokszor nagyobb valószínűséggel diagnosztizálják nőknél, mint férfiaknál
Akár a társadalmi kondicionálás következtében, akár a nők általánosan megnövekedett valószínűsége miatt, hogy gyermekkorukban jelentős traumatikus bántalmazást szenvednek el, mint a férfiak, a nők három -kilencszer nagyobb valószínűséggel diagnosztizálják a DID -t, mint a férfiak. Továbbá a nők általában több állapotot/személyiséget mutatnak, mint a férfiak, átlagosan 15+, míg a férfiak átlagosan nyolc+.
5. rész az 5 -ből: A közös mítoszok eloszlatása
1. lépés. Tudja, hogy a disszociatív identitászavar valódi állapot
Az elmúlt néhány évben sok vita folyt a disszociatív identitászavar valódiságáról. Pszichológusok és tudósok azonban arra a következtetésre jutottak, hogy a rendellenesség valóban valós, bár félreérthető.
- Az olyan népszerű filmek, mint a "Weirdo", a "Fight Club" és a "Sybil", zavart okoztak sok embernek a betegség megértésében, mivel a betegség kitalált, extrém változatait mutatják be.
- A DID nem jelenik meg olyan hirtelen és erősen, mint a filmek és televíziós műsorok, sem erőszakos vagy állati hajlamokkal.
2. lépés. Értsék meg, hogy a pszichológusok nem váltanak ki hamis emlékeket a DID -ben szenvedőkben
Bár több olyan eset is történt, amikor az emberek hamis emlékeket éltek át a rosszul képzett pszichológusok vezető kérdései miatt, vagy hipnózis alatt, a DID-ben szenvedők nagyon ritkán felejtik el az összes bántalmazást. Mivel a szenvedőknek jellemzően ilyen traumatikus bántalmazást kell átélniük hosszú időn keresztül, előfordulhat, hogy nem tudják elnyomni vagy elnyomni az összes emléket; elfelejthetnek néhányat, de nem minden emléket.
- Egy képzett pszichológus tudni fogja, hogyan kérdezhet ki egy beteget anélkül, hogy hamis emlékeket vagy hamis tanúvallomásokat hozna létre a beteg részéről.
- A terápia biztonságos módszer a DID kezelésére, és jelentős javulást mutatott a betegekben.
Lépés 3. Tudja, hogy a DID nem egyenlő az alteregóval
Sokan azt állítják, hogy több személyiségük van, bár valójában alteregójuk van. Az alteregó egy kitalált/létrehozott második személyiség, amelyet egy személy a szokásos személyiségétől eltérő módon cselekszik vagy viselkedik. Sok DID-ben szenvedő ember nincs teljesen tisztában a többszörös személyiségállapotával (az előforduló amnézia miatt), míg az alteregó emberek nemcsak a második személyiségükkel vannak tisztában, hanem keményen dolgoztak annak tudatos létrehozásán.
Az alteregók hírességei közé tartozik Eminem/Slim Shady és Beyonce/Sasha Fierce
Videó - A szolgáltatás használatával bizonyos információk megoszthatók a YouTube -lal
Tippek
- Ha a fenti tünetek közül néhányat tapasztal, ez nem jelenti azt, hogy DID -ben szenved.
- A DID rendszer jól szolgálja az embert gyermekkorban, amikor bántalmazás történik, de működésképtelenné válik, amikor már nincs rá szükség, általában felnőttkorban. Ekkor a legtöbb ember terápiát keres, hogy megbirkózzon a most kaotikus felnőttkorral.
