Ha tüdő nehézlégzést (légszomjat) tapasztal, akkor kíváncsi lehet, mi okozza. Míg a pangásos szívelégtelenség a tüdő nehézlégzésének leggyakoribb oka, számos dolog következménye lehet. Kulcsfontosságú a kiváltó ok meghatározása, mivel ez irányítja orvosát a legjobb kezelési terv kiválasztásában. Szerencsére számos diagnosztikai teszt létezik, amelyek segítenek kideríteni a tüdő nehézlégzésének kiváltó okát.
Lépések
Rész 1 /3: A jelek és tünetek felmérése
1. lépés. Mondja el orvosának a légszomj kezdetét
Amikor a tüdő dyspnoe (légszomj) okának diagnosztizálásáról van szó, nagy különbség van, hogy hirtelen, fokozatosan egy idő alatt jelentkezett -e, vagy epizodikusan.
- A hirtelen fellépő légszomj nagyobb valószínűséggel egy hirtelen "eseményhez" kapcsolódik, mint például szívroham, dekompenzált szívelégtelenség, tüdőembólia (vérrög a tüdőben), gyorsan előrehaladó tüdőgyulladás, COPD obstruktív tüdőbetegség) "exacerbáció" vagy asztmás roham.
- Az idővel fokozatosan súlyosbodó légszomj nagyobb valószínűséggel kapcsolódik egy krónikus (és lassan súlyosbodó) állapothoz, például a folyamatban lévő COPD -hez, intersticiális tüdőbetegséghez, krónikus hörghuruthoz vagy restriktív tüdőbetegséghez.
2. lépés. Vegye figyelembe a légszomj "minőségét"
A légszomj minősége is kulcsfontosságú. Más szóval, zihálás? Úgy érzi, hogy a légutak összeszorulnak? (A zihálás, amelyet a légutak megfeszülésének érzése kísér, gyakran asztmára utal.) Köhögéssel jár? Ha igen, akkor a köhögés produktív? (Ez utalhat a COPD -re.)
- Kezelőorvosa számos kérdést tesz fel Önnek, hogy jobban körvonalazza a légszomj epizódjainak jellemzőit.
- Azt is meg fogja kérdezni, hogy milyen tényezők javítják (javítják a légzést), és milyen tényezők rontják (rontják a légzést). Ez értékes információ lehet a kiváltó ok diagnosztizálásakor.
Lépés 3. Beszélje meg az egyéb tüneteket, amelyeket tapasztalt
Például a légszomjat mellkasi fájdalom kíséri? Izzadó? Szédülés vagy szédülés? Hányinger és/vagy hányás? Köhögés és/vagy láz kíséri?
- Az egyéb tünetek jelenléte vagy hiánya kulcsfontosságú abban, hogy segítsen orvosának eldönteni vagy kizárni a nehézlégzés lehetséges okait.
- Ha köhögés és láz kíséri, akkor nagyobb a valószínűsége annak, hogy fertőzése, például tüdőgyulladása van.
- Ha mellkasi fájdalom, izzadás, szédülés és hányinger kíséri, nagyobb a valószínűsége annak, hogy szívvel kapcsolatos.
- A mellkasi fájdalom a tüdővel kapcsolatos okokban is előfordulhat, ezért további diagnosztikai vizsgálatokra lenne szükség a különböző lehetséges okok megkülönböztetéséhez.
- Egyéb szempontok: Fel kell emelnie az ágyat éjszaka, hogy tudjon lélegezni? Van duzzanata a test egyes részein?
2. rész a 3 -ból: Kezdeti diagnosztikai tesztek folyamatban
1. lépés. Vegyen vérvizsgálatot
Ha tüdő dyspnoe van (ami egy másik állapot tünete), orvosa valószínűleg vérvizsgálatok elrendelésével kezdi. Ezek a következők:
- CBC ("teljes vérkép") - Ez betekintést nyújthat a vörösvértestek számába és a hemoglobin szintjébe (ami anémiát mutathat vagy nem), valamint a fehérvérsejtekbe (amelyek megemelkedve jelezhetik, hogy lehetséges fertőzés).
- Egy alapvető metabolikus panel - Ez betekintést nyújthat a tüdő oxigéncseréjének sikerébe, mérve a vér sav- és bázisszintjét.
- BNP - Ha a BNP emelkedett, akkor a szívelégtelenség diagnózisa sokkal valószínűbb lesz a légszomj oka.
- D -dimer - Egy olyan teszt, amely nagyon hatékonyan kizárja a tüdőembóliát (vérrög a tüdőben), ami felelős lehet a légszomjért.
2. lépés Kérjen orvosától mellkasröntgent
Hasonlóképpen, a mellkasröntgen információval szolgálhat a nehézlégzés lehetséges okainak kizárásához vagy kizárásához. Ezek tartalmazzák:
- Megnagyobbodott szívet keres, ami szívelégtelenség jele lehet (és a szívelégtelenség légszomjat okozhat).
- Tüdőgyulladás jeleit keres, vagy más „beszivárgásokat” a tüdőben (tüdő (k) ben), amelyek jelezhetnek lehetséges intersticiális tüdőbetegséget, vagy akár rákot vagy más olyan növekedést, amely röntgenfelvételen mutatkozik meg, és mindezek lehetnek a légszomj lehetséges okai.
3. lépés. Válassza ki a spirometriát
A spirometria egy speciális típusú tüdőfunkciós teszt, amely különösen hasznos az obstruktív tüdőbetegségek kimutatásában, amelyek felelősek lehetnek a légszomjért. A spirometria segítségével diagnosztizálható állapotok a következők:
- COPD
- Asztma
- Krónikus hörghurut
- Korlátozó tüdőbetegség
Rész 3 /3: További vizsgálatok
1. lépés: Kapjon EKG -t (elektrokardiogram)
EKG -t (vagy EKG -t) használnak a pulzusszám és a ritmus értékelésére; ez viszont felfedheti, hogy szív- és érrendszeri oka van-e a nehézlégzésnek, és akár a tüdővel kapcsolatos okokra is utalhat.
- Az EKG a szívroham, a tüdőembólia (vérrögképződés a tüdőben) jellegzetes jeleit, valamint a szív és a stressz jeleit mutathatja, amelyek együtt járhatnak olyan állapotokkal, mint a szívelégtelenség.
- Így hasznos lehet a nehézlégzés különböző lehetséges okainak eldöntésében vagy kizárásában.
2. lépés. V/Q (szellőztető-perfúziós) vizsgálat
A V/Q vizsgálatot leggyakrabban a tüdő (k) vérrög (ek) diagnosztizálására használják. Egy radioaktív anyagot fecskendeznek a tüdőbe áramló vérbe, majd röntgen típusú képalkotást végeznek, ami viszont a tüdő véráramlási mintáját mutatja be.
- Ha a tüdő (k) egy részén hiányzik a véráramlás, ennek oka lehet elzáródás, például vérrög vagy tüdőembólia.
- A vérrög képződése a tüdőben (tüdőben) az egyik leggyakoribb oka a légszomjnak.
- A V/Q szkennelés néha zavaros klinikai adatokat eredményezhet. Fontos, hogy D-dimer vérvizsgálatot vagy spirális CT-vizsgálatot végezzen, ha orvosa gyanítja, hogy tüdőembólia van.
Lépés 3. Kapjon echokardiogramot
Ha úgy tűnik, hogy a légszomj oka szívvel kapcsolatos, akkor jó eséllyel orvosa echokardiogramot fog követni. Az echokardiogram az ultrahangvizsgálat egy típusa (hanghullámokat használva), amely közelebbről megvizsgálhatja a szívét, és tájékoztatást adhat a véráramlásról, a szelepek működéséről és a szív különböző kamráinak működéséről.
- A patológia (betegség) a szív ezen területeinek bármelyikében csökkentheti a szív működését.
- A szívműködés bármilyen okból történő csökkenése általában légszomjjal jár.
- A visszhang jó módja annak, hogy megnézzük a szívbillentyűket, hogy lássuk, nincs -e regurgitáció, szűkület vagy elégtelenség, ami dyspnoe -t okozhat.
4. lépés. Végezzen CT -vizsgálatot
Ha a légszomj oka gyaníthatóan tüdőbetegség, a CT-vizsgálat gyakran a legjobb módja ennek további vizsgálatának. A CT-vizsgálat jobb betekintést nyújthat, mint a mellkasi röntgen, amikor a tüdőben kialakuló vérrögök kimutatására, a lehetséges rákos megbetegedésekre és más típusú tüdőbetegségek megkülönböztetésére kerül sor.
Angiográfiás CT -t használnak a tüdőembólia értékelésére. Ha olyan légszomja van, amelyről úgy gondolja, hogy tüdőembólia okozza, azonnal orvosnak kell értékelnie a sürgősségi osztályon
5. lépés. Válasszon "stressztesztet"
Ha a légszomj súlyosbodik a testmozgás során, orvosa valószínűleg fizikai terheléses tesztet fog javasolni. Ekkor kezd lassan járni a futópadon, és fokozatosan növeli a sebességet, amíg stresszt nem észlel a szívén (a szíve folyamatos EKG -monitorozása a stresszteszt során).
- Ha a légszomj erőfeszítéssel súlyosbodik, az összefüggésben lehet szívelégtelenséggel és/vagy anginával - mindkettő a légszomj kardiális oka.
- Ez is lehet edzés okozta asztma. Bár a stresszteszt nem kifejezetten asztmát tesztel, az asztmára gyanakodni lehet a zihálás, a mellkasi szorítás érzése alapján, és általában megbízható "kiváltó tényezők" vannak jelen.
- Ha nem tud gyakorolni, farmakológiai stressztesztet adnak. Ez egy diagnosztikai eljárás, amelyben farmakológiai szerekkel vagy gyógyszerekkel kardiovaszkuláris stresszt indukálnak.
6. lépés Szükség esetén kövesse a további vizsgálatokat és kezelést
Nyilvánvaló, hogy a nehézlégzés kezelése a kiváltó októl függ. Az ebben a cikkben részletezett vizsgálatok általában elegendőek a dyspnoe okának diagnosztizálásához, és lehetővé teszik, hogy orvosa megfelelő és hatékony kezelési tervet dolgozzon ki.
- Szükség lehet utóvizsgálatokra annak megállapításához, hogy a kezelés mennyire működik, és szükség szerint kiigazításokat végezzen.
- Kezelőorvosa mindezt át fogja gondolni Önnel, amint egyértelművé válik, hogy pontosan mi az oka a légszomjnak.
- Ne felejtse el, ha súlyos légszomja van, azonnal forduljon orvoshoz.
