A veseelégtelenség, más néven veseelégtelenség olyan állapot, amely kétféle formában jelentkezhet: akut, amikor nagyon hirtelen jelentkezik, és krónikus, ha lassan, legalább három hónap alatt alakul ki. Az akut veseelégtelenség krónikus veseelégtelenséghez vezethet. Mindkét típusú veseelégtelenség esetén a veséi nem képesek elvégezni azokat a funkciókat, amelyekre a szervezetnek szüksége van ahhoz, hogy egészségesek maradjanak. A típusok közötti hasonlóság ellenére a kétféle veseelégtelenség okai, tünetei és kezelése jelentősen eltér. A betegség tüneteinek és okainak megismerése, valamint a két forma megkülönböztetése előnyös lehet, ha Ön vagy szerette veseelégtelenséget diagnosztizál.
Lépések
Rész 1 /2: A veseelégtelenség tüneteinek felismerése
1. lépés. Kövesse nyomon a vizeletváltozásokat
Mind az akut, mind a krónikus veseelégtelenséget gyakran magas vizeletkibocsátás kíséri. A krónikus veseelégtelenséget vizelet inkontinencia és/vagy visszatérő húgyúti fertőzések kísérik. A vesetubulusok károsodása polyuria -t eredményez, ami a vizelet túlzott termelését jelenti, és általában a veseelégtelenség kezdeti szakaszában jelentkezik. A krónikus veseelégtelenség csökkent vizeletmennyiséget is okozhat, ami általában az állapot fejlettebb formáiban fordul elő. Egyéb vizeletváltozások lehetnek:
- Proteinuria: Veseelégtelenség során fehérje és vörösvértestek szivárognak a vizeletben. A vizeletben lévő fehérje habos vizeletet okoz.
- Hematuria: A sötét narancssárga vizelet a vizeletben lévő vörösvértestek eredménye.
2. lépés. Kövesse nyomon a kimerültség hirtelen érzéseit
Az akut veseelégtelenség egyik első jele a fáradtság. Ennek oka lehet vérszegénység, amely az, amikor nincs elegendő oxigént szállító vörösvérsejt a szervezetben; a kevesebb oxigén fáradtságot és hidegséget okoz. A vérszegénység kialakulását annak tulajdonítják, hogy a vesék termelik az eritropoetin (EPO) hormont, amely a csontvelőt vörösvértestek előállítására indítja. Mivel azonban a vesék károsodtak, kevesebb EPO -t termelnek, és így kevesebb vörösvértestet termelnek.
3. Lépés. Figyelje meg, ha a test bármely része megduzzadt
Az ödéma az orvosi kifejezés a folyadék felhalmozódására a szervezetben, és előfordulhat akut és krónikus veseelégtelenségben is. Amikor a veséi már nem működnek megfelelően, a folyadék felhalmozódik a sejtekben, és duzzanatot okoz. Ez leggyakrabban a kezekben, lábakban, lábakban és arcon fordul elő.
Lépés 4. Forduljon orvoshoz, ha szédül, vagy szellemileg lassú
A szédülés, a gyenge koncentráció és a mentális apátia összefüggésben állhat a vérszegénységgel, mivel nem jut elegendő vörösvérsejt az agyadhoz.
5. lépés. Kövesse nyomon az esetleges felső hát-, láb- vagy oldalfájdalmakat
A policisztás vesebetegség (PKD) folyadékkal töltött cisztákat okoz a vesékben és néha a májban; ezek fájdalmasak lehetnek. A cisztákban lévő folyadék toxinokat tartalmaz, amelyek károsíthatják az alsó végtagok idegeit, ami neuropátiát, egy vagy több perifériás ideg működési zavarát eredményezi. A neuropátia viszont fájdalmat okoz a hát alsó részén és a lábakban.
6. lépés Vigyázzon a légszomjra, a rossz leheletre és/vagy a fémes ízre a szájában
Ahogy a veséi meghibásodni kezdenek, a többnyire savas anyagcseretermékek kezdenek felhalmozódni a szervezetben. A tüdő megpróbálja kompenzálni ezt a magas savasságot a szén-dioxid hiperventillációval történő eltávolításával. Ettől azt fogja érezni, hogy nem kap levegőt.
A tüdőben is felhalmozódhat víz, ami megnehezíti a normális légzést. Ennek oka az, hogy a tüdő nem tud megfelelően tágulni az inspiráció során a környező folyadék miatt
7. lépés. Vegye figyelembe, ha hirtelen nagyon viszketni kezd vagy száraz a bőre
A krónikus veseelégtelenség viszketést okoz (a viszketés orvosi kifejezése). Ez a viszketés akkor jön létre, amikor a foszfor felhalmozódik a vérében. Minden élelmiszer bizonyos mennyiségű foszfort tartalmaz, de egyes élelmiszerek, például tejtermékek, több foszfort tartalmaznak, mint mások. Az egészséges vesék képesek szűrni és eltávolítani a foszfort a szervezetből. A krónikus veseelégtelenség során azonban a foszfor a szervezetben marad, és kristályokat képez a bőrön, ami viszketést okoz.
8. Légy tudatában annak, hogy bizonyos esetekben előfordulhat, hogy a betegség későbbi szakaszaiig nem észlelhető tünetek
Ez különösen igaz krónikus veseelégtelenség esetén; ebben az esetben a tünetek csak akkor jelennek meg, ha a vese már nem tudja eltávolítani a salakanyagokat a szervezetből, vagy fenntartani a vízháztartást.
2/2. Rész: Veseelégtelenség kockázati tényezőinek azonosítása
1. Légy tudatában az akut veseelégtelenséghez vezető állapotoknak
Mind az akut, mind a krónikus veseelégtelenséget gyakran bizonyos betegségek előzik meg. Ha tudja, hogy az alábbi állapotok bármelyike fennáll Önnél, különösen óvakodjon az esetleges veseelégtelenséghez hasonló tünetektől, és haladéktalanul konzultáljon orvosával további útmutatásért:
- Miokardiális infarktus vagy szívroham.
- A húgyúti elzáródások.
- Rhabdomyolysis, vagy vesekárosodás izomtörés miatt.
- Hemolitikus urémiás szindróma, vagy a vese belsejében lévő kis erek elzáródása.
2. Légy tisztában a krónikus veseelégtelenség gyakori okaival
Ha veseelégtelenséghez kapcsolódó tüneteket észlel, és az alábbi állapotok valamelyike fennáll Önnél, további útmutatásért forduljon orvosához. A krónikus veseelégtelenséghez vezető állapotok a következők:
- Rosszul kontrollált cukorbetegség.
- Régóta fennálló magas vérnyomás vagy magas vérnyomás.
- Krónikus glomerulonephritis vagy a vese apró szűrőinek gyulladása.
- Bizonyos genetikai betegségek, például policisztás vesebetegség, Alport -szindróma vagy szisztémás lupusz.
- Vesekövek.
- Reflux nephropathia, vagy a vizelet visszafelé történő áramlása a vesékbe.
3. lépés. Ismerje meg a veseelégtelenség diagnosztizálásának módját
A krónikus vagy akut veseelégtelenség diagnózisa gyakran vérvizsgálatok, képalkotó vizsgálatok, vizeletmennyiség -mérések, vizeletvizsgálatok vagy vesebiopszia formájában történik.
