Bár a nyelőcsőrák előfordulási gyakorisága alacsony, halálozási aránya viszonylag magas. Az Országos Rákkutató Intézet szerint a nyelőcsőrák gyakorisága 2012-ben évente 100 000 emberből 4 volt, az 5 éves túlélési arány 18%. A nyelőcsőrák két elsődleges típusát ismerik fel: az adenokarcinómát és a laphámrákot. A nyelőcsőrákból való felépülés esélye jelentősen javul, ha korán észlelik, ezért a jelek és tünetek ismerete elengedhetetlen a megfelelő diagnózishoz és kezeléshez.
Lépések
Rész 1 /4: A nyelőcsőrák tüneteinek felismerése
1. lépés. Ügyeljen a nyelési nehézségekre
A nyelési nehézség (más néven dysphagia) a nyelőcsőrák egyik leggyakoribb tünete.
- A kezdeti szakaszokban időnként „tapadást” érezhet, különösen a keményebb ételeknél (például hús, kenyér és alma), miközben lenyeli. Ha ez megtörténik, forduljon orvoshoz.
- Ez az állapot rosszabbodik a rák előrehaladtával. Végül olyan mértékben fejlődhet, hogy nem tud lenyelni semmilyen szilárd ételt.
2. lépés. Figyelje súlyát
A nem szándékos súlycsökkenés, különösen havi tíz vagy több kiló, a rák jele lehet.
- Sokféle rák okozhat súlycsökkenést, de különösen a nyelőcsőrák esetében ezt a tünetet súlyosbíthatja a nyelési nehézség.
- A hányás az étkezés után néhány órán belül a nyelőcsőrák másik lehetséges tünete; hányás és egyéb GI -vel kapcsolatos szövődmények, például hasmenés lépnek fel, amikor a rák átterjed a belekre.
- Függetlenül attól, hogy a probléma rákhoz kapcsolódik, vagy sem, a legjobb, ha orvoshoz fordul, ha megmagyarázhatatlan változásokat észlel a súlyában.
3. Vegye komolyan a mellkasi fájdalmat
A fájdalom a mellkas körül vagy mögött jelezheti a nyelőcsőrákot. Forduljon orvosához, ha bármilyen mellkasi fájdalmat tapasztal, és ha a fájdalom súlyos, azonnal kérjen segítséget.
4. lépés Vigyázzon a mellkas égő érzésére
Néhány nyelőcsőrákban szenvedő embernél emésztési zavar vagy gyomorégés tünetei vannak, amelyet kellemetlen égő érzés jellemez a mellkasban. Ha ezt a tünetet észleli, kérjen időpontot orvosához.
A gyomorégést az okozza, hogy a gyomorsavak irritálják a nyelőcső bélését étkezés után, különösen fűszeres vagy túl fűszeres ételeknél. Ha a gyomorégést nem ismerik fel és nem kezelik, néhány embert veszélyeztethet a Barrett-kórra, amely rák előtti állapot, és szoros megfigyelést igényel
5. Légy tudatában a tartós rekedtségnek
Ha nyilvánvaló ok nélkül rekedt a hangja, forduljon orvoshoz. Az állandó rekedtség a nyelőcsőrák jele is lehet.
6. lépés. Ismerje fel kockázati tényezőit
Családi története (genetikai tényezők), valamint korábbi betegségei fontos támpontokat adnak a nyelőcsőrák kialakulásának kockázatáról.
- Ha kórtörténetében Barrett -nyelőcső vagy magas fokú diszplázia szerepel, akkor nagyobb a nyelőcsőrák kialakulásának kockázata. Ezen állapotok egyike sem önmagában a rák tünete, de fokozott óvatosságot és rendszeres ellenőrzést igényel.
- A nyelőcsőrák gyakoribb a férfiaknál, mint a nőknél.
- Az elhízás növelheti a nyelőcső adenokarcinóma kockázatát.
- A laphámrák gyakrabban fordul elő olyan embereknél, akik isznak, dohányoznak, vagy olyan környezeti tényezőknek vannak kitéve, amelyek krónikus irritációt és nyelőcsőgyulladást okoznak.
- A fajnak is szerepe van: az adenokarcinóma gyakoribb a fehéreknél, a laphámrák pedig a feketéknél.
2. rész a 4 -ből: A nyelőcsőrák diagnosztizálása
1. lépés. Kérjen időpontot orvosával
Ha a nyelőcsőrák bármelyik tünetét észleli, forduljon orvosához, hogy találkozzon. Ő megkérdezi Önt a tüneteiről, és elrendeli a megfelelő vizsgálatokat.
2. Lépés ütemezése bárium fecske
Orvosával konzultálva dönthet úgy, hogy ütemez egy bárium fecskét. A vizsgálat során krétás folyadékot, úgynevezett báriumot nyel le, majd röntgenfelvételt készít.
- A bárium nyelési teszt feltárja a nyelőcső belső szerkezetét, és ezzel együtt a bélés minden apró dudorát vagy kiemelkedő területét.
- Kérjük, vegye figyelembe, hogy bár a bárium fecske felfedheti az elzáródás jelenlétét, önmagában nem elegendő a nyelőcsőrák diagnosztizálásához. A diagnózis felállításához további vizsgálatokat, például biopsziát kell végezni.
3. lépés Végezzen endoszkópos ultrahangot finom tűs biopsziával
Ha a tünetei és/vagy a báriumnyelés eredménye indokolja, orvosa végezhet egy endoszkópos ultrahangot (EUS) finom tű biopsziával.
- E vizsgálat során orvosa ultrahangos irányítással átnézi a nyelőcsőjét. Meg fogja keresni azokat a plakkokat, csomókat, fekélyeket vagy tömegeket, amelyek a nyelőcsőrákra jellemzőek.
- Ezenkívül biopsziát végez azzal, hogy szövetet vesz a nyelőcsőből tesztelésre. Ez a biopszia megmutatja, hogy van -e nyelőcsőrákja, és ha igen, milyen típusú.
4. lépés. Ütemezzen be pozitronkibocsátó tomográfiát - számítógépes tomográfiai vizsgálatot (PET/CT)
Ha nyelőcsőrákban szenved, orvosa rendelhet PET/CT -t, amely érzékeny képalkotó teszt, amely egyesíti a PET -vizsgálatot és a CT -vizsgálatot.
- A vizsga során megisz egy 18-F fluorodezoxi-glükóz (FDG) nevű folyadékot, várjon 30 percet, amíg a sejtjei felszívják az oldatot, majd fekszenek az asztalra, miközben a fejéről a térdére készülnek a képek..
- A daganatos sejteknek, mint a rendes sejteknek, glükózra van szükségük a túléléshez, és magas az anyagcseréjük; ennek eredményeként azok a területek, amelyek „világítanak” a letapogatáson, információt nyújtanak a rák mértékéről és a daganatos sejtek agresszivitásáról.
5. lépés. Értse meg a teszteredményeket
Beszéljen orvosával a sajátos körülményeiről. A nyelőcsőrákoknak két fő típusa van: az adenokarcinóma és a laphámrák. Továbbá az Egyesült Államokban és Európában a nyelőcsőrák leírására „TNM” staging rendszert használnak.
- A „T” jelzi, hogy milyen mélyen hatolt be a daganat a nyelőcsőbe.
- Az „N” jelzi, hogy a nyelőcső körüli nyirokcsomókban vannak -e rákos sejtek.
- Az „M” áttétet jelez (rák, amely a test bármely más területére átterjedt).
3. rész a 4 -ből: A nyelőcsőrák kezelése
1. lépés. Beszéljen orvosával a kezelésről
Orvosa elmagyarázza a különböző kezelési lehetőségeket, és mire számíthat.
A kezelési lehetőségek általában műtétből, kemoterápiából és sugárzásból állnak
2. lépés. Ismerje meg a sebészeti lehetőségeket
Az oesophagectomia a nyelőcsőrák egyik lehetséges kezelési módja. Bár a műtétnek több változata van, az alapelv ugyanaz - a sebész eltávolítja a nyelőcső azon részét, amelyben a daganat található.
- Ezt a műveletet először a hasán (a gyomor felszabadítása érdekében), majd a mellkasán kell elvégezni, hogy eltávolítsák a nyelőcső rákos részét. Ezt követi a gyomor újbóli rögzítése a fennmaradó nyelőcsőhöz.
- Az esophagectomia egyik gyakori változata az Ivor-Lewis oesophagectomia. Ez elvégezhető akár mellkasi (nagy nyitott bemetszéssel a mellkasban), akár minimálisan invazív módon (speciális berendezések és robottechnika segítségével).
- Ha minimálisan invazív módon végzik, kisebb bemetszések, kevesebb vérveszteség, kevesebb műtét utáni szövődmény, rövidebb kórházi tartózkodás és a tüdőfunkció jobb megőrzése a műtét után.
3. Kérdezze meg a kemoterápiát
Orvosa dönthet úgy, hogy a kemoterápiát önmagában kell alkalmazni a tünetek kezelésére, vagy más kezelési módokkal együtt. A kemoterápia abból áll, hogy rákellenes gyógyszereket kapnak IV-en vagy szájon át.
- A kemoterápia beadható a műtét előtt a célzott tumorok zsugorodása érdekében, vagy a műtét után, hogy elpusztítsa a rákos sejteket.
- Ha rossz egészségi állapotban van, és nem tudja kezelni a műtétet, a kemoterápia lehet a fő kezelési mód.
- Sajnos a kemoterápiás gyógyszereknek számos mellékhatása van, beleértve a hányingert, a hányást és a hajhullást. Fontos, hogy a terápia előtt megértse a lehetséges mellékhatásokat, hogy megfelelően felkészülhessen rájuk.
- A kemoterápia kombinálható sugárterápiával is, amelyet kemoradiációnak neveznek.
4. lépés. Kérdezzen a sugárkezelésről
A nyelőcsőrák másik kezelési lehetősége a sugárterápia. A sugárterápia nagy energiájú sugárzást alkalmaz a rákos szövetek zsugorítására. A sugárterápia beadható a testen kívülről, vagy egy csövön keresztül a torokban, hogy közvetlen érintkezésbe kerüljön a célzott szövetekkel.
- Orvosa a sugárkezelést választhatja a műtét alternatívájaként, ha nem elég egészséges ahhoz, hogy sebészeti beavatkozást végezzen.
- A sugárterápia mellékhatásai közé tartozik többek között a bőrirritáció, hányinger és fáradtság.
5. lépés. Forduljon orvosához, és kérdezze meg, hogy szüksége van -e etetőcsőre
Néhány nyelőcsőrákban szenvedő betegnek jejunostomia csövekre (etetőcsövekre) van szüksége, akár közvetlenül a műtét utáni időszakban, akár hosszabb ideig.
- Ha nem tudja lenyelni az ételt, vagy nem tud elegendő táplálékot kapni a száján keresztül, a j-csövet a hasán keresztül a jejunumba (a vékonybél második részébe) kell helyezni.
- Folyékony tápanyagok adhatók ezen a csövön keresztül. Kérdezze meg kezelőorvosát, hogy mennyi ideig kell táplálkoznia egy etetőcsövön keresztül.
4. rész a 4 -ből: Felépülés a műtétből
1. lépés Tervezze meg a műtét utáni helyreállítási időszakot
Néhány sebész röviddel a műtét után intenzív osztályra küldi nyelőcső -eltávolító betegeit, míg mások közvetlenül a kórházi szobájukba veszik fel a betegeket.
- Végső soron újra meg kell tanítania a testét, hogyan kell enni, ami lassú folyamat lehet. A legtöbb beteg hét -tíz nappal a műtét után hazamehet.
- A műtét során j-csövet helyeznek a bélbe. Ez lehetővé teszi, hogy a gyógyulási folyamat során enterális táplálékot (csöves etetést) kapjon. A műtét után egy -két nappal lassan kezdik el, és lassan növelik.
- Körülbelül hét nappal a műtét után újabb bárium fecsket végeznek annak biztosítására, hogy ne legyen szivárgás az anasztomózis körül (azon a területen, ahol a fennmaradó nyelőcsövet a gyomorhoz varrták).
- Ezután elkezdi kortyolni a vizet és más folyadékokat, majd áttér a lágy ételekre.
2. lépés. Ismerje meg otthoni gondozását
Hazaküldésük előtt a nővérek és az orvosok átfogó tájékoztatást adnak gondozóiknak arról, hogyan kell gondoskodni rólad és kezelni a táplálkozást. Házi egészségügyi nővér is kinevezhető, hogy segítsen a műtét utáni első hetekben.
Lépés 3. Tudja meg, hogy a sebészeti kezelés hogyan befolyásolja az életminőséget
A műtétet követő hónapokban nyelési nehézségeket, refluxot, fájdalmat és fáradtságot tapasztalhat. Találkozhat úgynevezett „dömping szindrómával” is - ez a probléma akkor jelentkezik, amikor az élelmiszer túl gyorsan kerül a vékonybélbe, és nem emészthető megfelelően.
A „dömping szindróma” jelei közé tartozik a kipirulás, hányinger, görcsök és hányás. Beszéljen orvosával, de tudja, hogy általában rövid időn belül megoldódik
4. lépés: Értse meg a hosszú távú gyógyulást
Néhány beteg a műtét után három vagy több évvel a műtét után is problémákat tapasztal. Ezek a problémák lehetnek légszomj, étkezési problémák, reflux, hasmenés és fáradtság.
Kezelőorvosa javasolhatja, hogy antacidokat vagy mozgásszervi gyógyszereket szedjen e tünetek némelyikének enyhítésére
5. lépés. Kövesse nyomon onkológusát
Onkológusa megerősítheti, hogy nincs szüksége további kezelésre. Előfordulhat, hogy a belátható jövőben rutinszerűen szeretné látni Önt is, hogy figyelemmel kísérhesse az Ön állapotát, és biztosítsa, hogy a rák ne ismétlődjön meg.
Tippek
- Mivel az elhízás és az egészségtelen életmód növeli a nyelőcsőrák kockázatát, csökkentse a kockázatát rendszeres testmozgással, a dohányzás abbahagyásával, az alkoholfogyasztás korlátozásával és beszéljen orvosával, ha gyanítja, hogy olyan környezeti tényezőknek volt kitéve, amelyek irritálták a nyelőcsövet.
- Ne feledje, hogy bár a nyelőcsőrákot korábban különösen halálosnak tartották, a kezelés előrehaladása sok beteg esetében sokkal jobbá tette a prognózist. Maradjon nyugodt, és beszéljen orvosával minden lehetőségről.
