Ha családtagjai rákbetegségekkel foglalkoztak, vagy rákmegelőző állapotot diagnosztizáltak, érthető, hogy érdemes figyelni a rák korai jeleire. Mivel a rák jelei, súlyossága és növekedése minden egyes személy esetében teljesen egyedi, fontos figyelni a testben bekövetkező változásokra. Beszélhet orvosával arról is, hogy genetikai vizsgálatokat végez, hogy meghatározza egy adott rák kialakulásának kockázatát. Ha tisztában van kockázataival és figyelemmel kíséri a lehetséges tüneteket, növelheti a túlélési esélyeket, ha a rákot korai szakaszban észlelik.
Lépések
Rész 1 /3: A rák korai tüneteinek felismerése
1. lépés. Keresse meg a bőrön bekövetkező változásokat
A bőrrákok miatt a bőr színe megváltozik, sötétebbé, sárgásabbá vagy pirosabbá válik. Ha a bőre színe megváltozik, kérjen időpontot az alapellátó orvosától vagy bőrgyógyászától. Azt is észreveheti, hogy több haj nő vagy viszket a bőr. Ha anyajegyei vannak, figyelni kell a megjelenésükben bekövetkező változásokra. A rák másik tünete egy szokatlan csomó vagy testrész, amely megvastagszik.
Figyelje meg a nem gyógyuló sebeket, vagy a fehér foltokat a szájában vagy a nyelvén
2. lépés: A bél- vagy hólyagváltozások figyelemmel kísérése
Ha úgy tűnik, hogy székrekedése nem tűnik el, hasmenése vagy bármilyen változása van a széklet méretében, akkor ezek vastagbélrákra utalhatnak. A prosztata- vagy hólyagrák jelei a következők lehetnek:
- Fájdalmas vizelés
- Több vagy kevesebb vizelésre van szüksége a szokásosnál
- Szokatlan vérzés vagy váladék
3. lépés. Határozza meg, hogy lefogyott -e
Ha lefogytál, de nem fogyókúráztál, akkor megmagyarázhatatlan fogyásod van. Több mint 10 kiló fogyása a hasnyálmirigy-, gyomor-, nyelőcső- vagy tüdőrák korai jele.
Lenyelési nehézségei is lehetnek, vagy emésztési zavarai lehetnek evés után. Ezek a nyelőcső-, torok- vagy gyomorrák tünetei
4. lépés. Figyeljen a gyakori betegség tüneteire
A rák legkorábbi tünetei közül néhány a nátha tüneteinek tűnhet, néhány alapvető különbséggel. Köhögést, fáradtságot, lázat vagy megmagyarázhatatlan fájdalmat (például erős fejfájást) észlelhet. Ellentétben a gyakori betegségekkel, pihenés után nem fogja jobban érezni magát, a köhögés nem fog elmúlni, és előfordulhat, hogy a láz ellenére sem jelez fertőzéseket.
A fájdalom a rák egyik legkorábbi tünete lehet. A láz általában a rák előrehaladtával járó tünet
5. lépés: Kerülje az öndiagnosztikát
Ne feltételezze, hogy mivel több tünetet észlelt, biztosan rákos. A rák tünetei nagyon változatosak és nem specifikusak lehetnek. Ez azt jelenti, hogy sok hasonló tünet számos egyéb egészségügyi problémát jelezhet, amelyek súlyossága változik.
Például a fáradtság sok mindent jelenthet, amelyek közül csak az egyik a rák. Ehelyett a fáradtság csak egy tünete lehet egy másik állapotnak, amelyet tapasztal. Ezért fontos a megfelelő orvosi diagnózis
Rész 3 /3: Rák szűrése
1. Szűrés mellrákra
A mammográfia a mell röntgenfelvétele, amely csomókat szűr. Ha Ön 40 és 44 év közötti, választhat, hogy szeretne -e évente mammográfiát kapni. Az American Cancer Society szerint a 45 és 54 év közötti nőknek évente mammográfiát kell végezniük. Ha elmúlt 55 éves, folytathatja az éves szűrést, vagy kétévente megkaphatja.
Minden nőnek havonta el kell végeznie az emlő önvizsgálatát (BSE). Kezelőorvosa vagy ápolónője megtaníthatja Önt, hogyan keressen változásokat a mellszövetében. A 74 éves vagy idősebb nőknek nincs szükségük mammográfiás szűrésre, kivéve, ha várható élettartamuk meghaladja a 10 évet
2. lépés: Ellenőrizze a vastagbél- vagy végbélrákot és a polipokat
50 éves korában mindenkit rendszeresen tesztelni kell. Kérdezze meg kezelőorvosát, hogy meg lehet -e szűrni a rákot és a polipokat. Ez a szűrés ötévente (például rugalmas szigmoidoszkópia, kettős kontrasztú bárium beöntés vagy virtuális kolonoszkópia) vagy 10 évente (kolonoszkópia esetén) végzett vizsgálaton alapul.
Ha az egészségügyi szolgáltató nem tudja tesztelni a polipokat, vizsgálja meg a vastagbél- és a végbélrákot. Minden évben vérvizsgálatot kell végezni (guaiac-alapú széklet okkult vérvizsgálat) vagy széklet immunokémiai vizsgálatot (FIT). Háromévente széklet DNS -vizsgálatot is végezhet
3. Lépjen be Pap -tesztre a méhnyakrákra
A pap -tesztek fontosak a méhnyakrák diagnosztizálásához, még akkor is, ha humán papillomavírus (HPV) ellen oltották be. Ha 21 és 29 év közötti nő, akkor háromévente végezzen Pap -tesztet, és csak akkor végezzen HPV -vizsgálatot, ha kóros Pap -teszt eredményt kap. Ha 30 és 65 év közötti, ötévente végezzen Pap-tesztet és HPV-tesztet (az úgynevezett „társvizsgálat”). Ha nem akarja szűrni a HPV -t, akkor háromévente Pap -tesztet kaphat.
- Ha teljes méheltávolításon esett át, amely nem a méhnyakrák miatt történt, akkor nincs szüksége rendszeres Pap -tesztekre.
- Ha elmúlt 65 éves, és rendszeresen tesztelt normál eredménnyel az elmúlt 10 évben, akkor már nincs szüksége tesztelésre.
- Ha a kórtörténetében súlyos méhnyak-rákos megbetegedések szerepelnek, akkor a diagnózis után legalább 20 évig tesztelni kell (még akkor is, ha ez 65 éves kor feletti vizsgálatot jelent).
4. lépés. Végezzen CT -vizsgálatot a tüdőrák diagnosztizálásához
Nem mindenkit kell szűrni a tüdőrák miatt. Ha 55 és 74 év közötti, jó egészségnek örvend, erősen dohányzik, vagy korábban dohányzott, akkor CT -vizsgálatot kell végezni a tüdőrák keresésére. Annak eldöntéséhez, hogy erős dohányos-e vagy volt, határozza meg, hogy még mindig dohányzik-e, és van-e 30 "csomag-éves" előzménye.
- Ön is erős dohányosnak számíthat, ha 30 csomag éves múltja van, még akkor is, ha az elmúlt 15 évben leszokott.
- Az éves csomag mennyiségének meghatározásához szorozza meg a napi dohányzás számát a füstölt évek számával. Tehát ha 20 éven keresztül napi két csomagot szívott, akkor a csomagolási év 40. Egy online számológéppel is meghatározhatja a szivarok, pipák és szivarok csomagolási éveit:
5. lépés. Beszéljen orvosával az egyéb rákos megbetegedések szűréséről
Mivel a rákos megbetegedések több típusának nincsenek határozott irányelvei, beszélje meg kezelőorvosával a kockázati tényezőit. Orvosa javasolhatja, hogy szükség van -e szűrésre vagy sem. Szájüregi rák esetén kérje ki fogorvosától a szűrési ajánlásokat. Általában kérdezze meg orvosát, hogy szükség van -e szűrésre:
- Prosztata rák
- Endometrium (méh) rák
- Pajzsmirigy rák
- Limfóma
- Hererák
Rész 3 /3: Genetikai kockázatok vizsgálata
1. lépés. Beszéljen orvosával
Nem mindenkinek van szüksége genetikai vizsgálatra a rák kockázatának meghatározásához. Ha úgy érzi, hogy hasznára válna a rák kialakulásának genetikai kockázatának ismerete, beszéljen orvosával, és győződjön meg arról, hogy az orvos ismeri az egész családját és személyes kórtörténetét. Orvosa (és genetikai tanácsadója) segíthet eldönteni, hogy fennáll -e személyes egészségügyi kockázata a ráknak, és ésszerű -e a felelős gének vizsgálatára.
Sok genetikailag tesztelhető rákos megbetegedés viszonylag ritka, ezért fontos megvitatni, hogy van -e értelme a vizsgálaton
2. lépés Mérlegelje a genetikai vizsgálat kockázatait és előnyeit
Mivel a genetikai vizsgálat megállapíthatja, hogy fennáll -e a rák kockázata, hasznos lehet annak eldöntésében, hogy milyen gyakran kell fizikai vizsgákat és szűréseket végezni. Ne feledje azonban, hogy a genetikai vizsgálat kevés választ adhat, helytelenül olvasható, és stresszt és szorongást okozhat. Ez több ezer dollárba is kerülhet. Sok biztosítótársaságnak nem kell fedezetet nyújtania, ezért érdeklődjön a biztosítónál, hogy a számla mekkora összegét vállalja. A szakértők azt javasolják, hogy végezzen genetikai vizsgálatot, ha:
- Önnek vagy családjának fokozott kockázata van egy bizonyos rák kialakulásához
- A teszt egyértelműen kimutathatja, hogy genetikai változás van -e vagy nincs
- Az eredmények segítenek a jövőbeni orvosi ellátás megtervezésében
3. Lépés. Ismerje fel, hogy mely rákos betegek számára áll rendelkezésre genetikai vizsgálat
A tesztelés lehetővé teszi azoknak a géneknek az azonosítását, amelyek több mint 50 típusú öröklődő rákos szindróma típusáért felelősek. Értsd meg, hogy ha pozitív a teszted egy bizonyos típusú rákért felelős génre, az nem jelenti azt, hogy megkapod ezt a rákot. A következő rákos szindrómák összefügghetnek a szűrhető génekkel:
- Örökletes mellrák és petefészekrák -szindróma
- Li-Fraumeni szindróma
- Lynch -szindróma (örökletes nonpolyposis colorectalis rák)
- Családi adenomatózus polipózis
- Retinoblasztóma
- 1 -es típusú (Wermer -szindróma) és 2 -es típusú endokrin neoplasia
- Cowden -szindróma
- Von Hippel-Lindau szindróma
Lépés 4. Végezze el a genetikai vizsgálatot
Orvosa kérheti a genetikai vizsgálatot, ha mindketten úgy gondolják, hogy hasznot húznak belőle. Adnia kell egy kis mintát a testszövetből vagy folyadékból (például vér, nyál, a szájüregből származó sejtek, bőrsejtek vagy magzatvíz). Ezt a mintát elküldik egy laboratóriumba, amely elemzi a mintát, és visszaküldi az eredményeket orvosának.
Bár lehetséges online genetikai tesztelési szolgáltatás használata, jobb, ha együttműködik orvosával vagy genetikai tanácsadójával, hogy részletes és személyre szabott információkat kaphasson
5. lépés. Beszélje meg az eredményeket orvosával
Orvosa vagy genetikai tanácsadója konzultál Önnel a további szűrésről vagy megelőző lehetőségekről, ha a genetikai szűrés pozitívnak bizonyul egy adott rákfajta esetében. A genetikai tanácsadókat arra is kiképezték, hogy érzelmi támogatást nyújtsanak, és kapcsolatba lépjenek a támogató csoportokkal és más forrásokkal.
