A legtöbb autista gyermek nem agresszív, de sokan összeolvadnak és hatalmas "dührohamokat" dobnak, ha ki vannak téve a nehéz helyzeteknek, vagy nem kapják meg azt, amit szeretnének. Az autista gyerekek nem így reagálnak nehéznek, hanem azért, mert nem tudják, hogyan reagáljanak másként. Néhány egyszerű stratégia használatával segíthet csökkenteni gyermeke összeomlását és dührohamát, sőt javíthatja az autista gyermek önuralmát.
Lépések
1. módszer az 5 -ből: Az olvadások kezelése
1. lépés Gondolja át gyermeke összeomlásának okát
Az összeomlás akkor következik be, amikor egy autista ember már nem tudja kezelni azt a palackozott stresszt, amelyet visszafogott, és ez egy dührohamnak tűnő kitörésben szabadul fel. Gyermeke összeomlását valószínűleg valami okozta, ami frusztrálja. Az autista gyerekek nem azért olvadnak össze, mert nehézek akarnak lenni, hanem valami stresszes dolog miatt. Lehet, hogy azt akarják mondani, hogy nem tudnak megbirkózni egy helyzettel, ingerrel vagy rutinváltozással. Elkeseredhetnek a csalódottságból, vagy végső megoldásként, ha más kommunikációs kísérletek sikertelenek.
Az olvadásoknak sokféle formája lehet. Tartalmazhatnak sikoltozást, sírást, fülfedést, önsértő viselkedést vagy esetenként agressziót
2. lépés. Keresse meg a módját, hogy az otthoni életet kényelmesebbé tegye gyermeke számára
Mivel az összeomlások a felgyorsult stresszből származnak, barátságosabb környezet kialakítása minimalizálhatja a stresszhatásokat a gyermek életében.
- Kövesse a szokásokat, hogy gyermeke stabilitást érezzen. A képütemezés létrehozása segíthet a rutin megjelenítésében.
- Ha változásoknak kell bekövetkezniük, akkor a legjobb, ha felkészítjük gyermekünket ezekre a változásokra, ha képekkel vagy közösségi történeteken keresztül mutatjuk be nekik a változtatásokat. Magyarázza el, miért következik be a változás. Ez segít a gyermeknek megérteni, mire számíthat, és nyugodtnak kell lennie, amikor ez megtörténik.
- Hagyja, hogy gyermeke szükség szerint elhagyja a stresszes helyzeteket.
3. lépés: Tanítsa meg gyermekének a stresszkezelési technikákat
Néhány autista gyermek nem érti, hogyan kell kezelni érzelmeit, és szükségük lehet további útmutatásra. Gratuláljon gyermekének, ha sikeresen bemutatta a stresszkezelési technikákat.
- Tervezzen konkrét stresszhatásokat (hangos zajok, zsúfolt szobák stb.).
- Tanítson önnyugtató technikákat: mély légzés, számolás, szünetek stb.
- Készítsen tervet, hogyan tudja a gyermek elmondani, ha valami zavarja őket.
4. lépés. Figyelje meg, amikor a gyermek stresszes, és erősítse meg érzéseit
Ha szükségleteiket természetesnek és fontosnak tartják, akkor megtanulják, hogy rendben van kifejezni őket.
- "Látom, hogy az arcod összezsugorodott. Zavar -e a hangos dübörgés? Megkérhetem a nővéreidet, hogy menjenek kint játszani."
- "Ma dühösnek tűnsz. Szeretnéd elmondani, miért vagy ideges?"
Lépés 5. Modellezze pozitív viselkedését gyermeke számára
Gyermeke figyeli Önt, amikor stresszes, és megtanulja utánozni viselkedését. Ha megőrzi hidegvérét, egyértelműen kifejezi érzéseit, és ha szüksége van rá, csendes időt szán arra, hogy gyermeke megtanulja ugyanezt tenni.
- Fontolja meg a döntéseinek elmondását. "Jelenleg ideges vagyok, ezért gyorsan szünetet tartok, és mélyeket lélegzek. Akkor rögtön visszatérek."
- Miután többször használt egy viselkedést, a gyermek valószínűleg kipróbálja magát.
6. lépés Csendes teret teremtsen gyermeke számára
Fontos felismerni, hogy gyermekének nehézségei lehetnek több látás, hang, illat és textúra feldolgozásában és szabályozásában. Túl sok stimuláció, és gyermeke stresszes lehet, túlterhelt és hajlamos az összeomlásra. Ebben az esetben a csendes szoba segíthet a gyermek megnyugvásában.
- Tanítsuk meg a gyermeket jelezni, hogy szüksége van a szobára. Rámutathatnak a szobára, megmutathatják a szobát ábrázoló képeslapot, használhatják a jelnyelvet, gépelhetnek, vagy szóban kérdezhetnek.
- További tippekért olvassa el a Nyugtató sarok készítése című részt.
7. lépés. Tartson összeomlási naplót
Ha nyilvántartást vezet minden alkalommal, amikor gyermeke összeomlik, az is segíthet megérteni a viselkedés okait. Ha legközelebb gyermeke összeomlik, próbálja meg írásban válaszolni az alábbi kérdésekre:
- Mitől lett ideges a gyerek? (Vegye figyelembe, hogy a gyermek órák óta visszatarthatja a stresszt.)
- Milyen stressz jelei voltak a gyermeknek?
- Ha észrevetted a stressz növekedését, mit tettél? Hatékony volt?
- Hogyan tudná megakadályozni a hasonló összeomlást a jövőben?
8. lépés. Beszéljen gyermekével az ütésről és a rossz viselkedésről
Ne feledje, hogy az autizmus nem ürügy arra, hogy üssön vagy gonosz legyen. Ha a gyermek gonosz másokkal, beszéljen vele, ha már megnyugodtak. Magyarázd el, hogy az adott cselekvés nem volt elfogadható, és mondd el, mit tehetnek helyette.
Nem volt rendben, ha megütötted a bátyádat. Megértem, hogy ideges voltál, de az ütés fáj az embereknek, és nem baj, ha bántod az embereket, ha mérges vagy. Ha mérges vagy, akkor mélyeket lélegezhetsz, tarts szünetet, vagy mesélj a problémáról
9. lépés Lépjen kapcsolatba a gyermek egyik másik gondozójával, ha segítségre van szüksége az összeomlás során
Az autista embereket traumatizálták vagy megölték a rendőrség kezében. Ha nem tudja kezelni az összeomlást, kérje meg a gyermek egyik másik gondozóját, hogy segítsen.
Csak szélsőséges, fizikailag káros helyzetekben hívja a rendőrséget. A rendőrség hevesen reagálhat gyermekére, ami PTSD tüneteket okozhat, és súlyosabb olvadáshoz vezethet
2. módszer az 5 -ből: Dührohamok kezelése
1. lépés. Gondolja át, hogy cselekedetei hogyan befolyásolhatják gyermeke dührohamát
A gyerekek dührohamokat dobnak, amikor valamit akarnak, de nem kapják meg. A cselekvéssel a gyermek remélheti, hogy végül megkapja, amit akar. Ha megadja a gyermeknek azt, amit akar (pl. Fagylaltot vagy késleltetett fürdési/lefekvésidőt), akkor a gyermek megtanulja, hogy a dührohamok jó módja a dolgok megszerzésének.
2. lépés Korán kezelje a dühroham viselkedését
Sokkal könnyebb elkezdeni foglalkozni a dührohamokkal, amikor az autista gyermek. Például egy 6 éves kisfiú, aki a padlóra vetődik, sokkal könnyebben kezelhető, mint egy 16 éves. Ezenkívül a gyermek kevésbé valószínű, hogy sérülést okoz önmagának vagy másoknak.
3. lépés Hagyja figyelmen kívül a dühroham viselkedését
A tervezett figyelmen kívül hagyás a legjobban kiabálhat, káromkodhat és duzzoghat. Ez megtanítja a gyermeket, hogy a viselkedés nem hatékony módja a figyelem felkeltésének. Segít egyértelműen kommunikálni ezt a gondolatot, például: "Nem tudom megérteni, mi a baj, ha odafurakodsz. De ha szeretnéd kicsit megnyugodni és elmagyarázni, mi a baj, szívesen meghallgatlak."."
4. Lépjen közbe, ha a gyermek gonosz vagy veszélyes dolgokat művel
Mindig lépjen közbe, ha a gyermek elkezd dobálni dolgokat, elvenni másokhoz tartozó dolgokat vagy ütni. Kérd meg a gyermeket, hogy álljon meg, majd magyarázza el, miért nem megfelelő a viselkedés.
5. lépés Hívja meg gyermekét, hogy viselkedjen jobban
Mondja el gyermekének, hogy dönthet úgy, hogy a kívánt választ kapja. Ha ezt elmagyarázza gyermekének, segít abban, hogy megértse a legjobb módot arra, hogy elérje, amit akar (vagy legalábbis hallgató füle vagy kompromisszuma).
Például elmondhatja gyermekének: "Ha azt szeretné, hogy segítsek, vegyen néhány mély lélegzetet, és mondja el, mi a baj. Itt vagyok, ha szüksége van rám."
3. módszer az 5 -ből: A dührohamok ABC -jének használata
1. lépés. Maradjon a probléma előtt
Vegyen nyilvántartást (lehetőleg írási naplóban) arról, hogy mikor következik be rendszeresen az olvadás pl. kiruccanás előtt, fürdés előtt, lefekvéskor stb. Írja le a probléma A-B-C-jét (előzmények, viselkedés, következmények). Ezzel megtudhatja gyermeke viselkedését, és mit tehet annak érdekében, hogy megelőzze és kezelje a felmerülő problémákat.
- Előzmények: Milyen tényezők vezettek az összeomláshoz (idő, dátum, hely és esemény)? Hogyan befolyásolták ezek a tényezők a problémát? Csináltál valamit, ami fájdalmas vagy idegesítő volt a gyermek számára?
- Viselkedések: Milyen konkrét viselkedést mutatott a gyermek?
- Következmények: Milyen következményei voltak a gyermek tetteinek az említett viselkedésre? Mit tett ennek eredményeként? Mi történt a gyerekkel?
2. lépés. Az A-B-C napló segítségével azonosíthatja gyermeke „kiváltó tényezőit”
Ezután használja ezt a tudást arra, hogy megtanítsa gyermekének a „ha - akkor” -t. Például, ha a gyermek ideges, hogy egy másik személy eltörte a játékát, akkor jó alkalom segítséget kérni.
3. lépés. Beszélje meg az ABC naplóját egy terapeutával
Miután összegyűjtötte az ABC adatait, érdemes ezeket az információkat megosztani egy terapeuta segítségével, hogy jó képet kaphasson gyermeke viselkedéséről bizonyos helyzetekben.
4. módszer az 5 -ből: Segítse gyermekét a kommunikációban
1. lépés Segítsen gyermekének alapvető szükségleteinek kifejezésében
Ha képesek kommunikálni az őket zavaró dolgot, kevésbé valószínű, hogy stresszt okoznak, vagy rossz viselkedéshez folyamodnak. Gyermekének tudnia kell, hogyan kell mondani vagy közölni a következőket:
- "Éhes vagyok."
- "Fáradt vagyok."
- - Szünetet kérek, kérem.
- "Ez fáj."
2. lépés: Tanítsa meg gyermekét, hogy próbálja azonosítani saját érzelmeit
Sok autista gyermeknek nehézségei vannak az érzéseinek megértésében, és hasznos lehet számukra, ha képekre mutatnak, vagy megtanulják az érzelmeket kísérő fizikai tüneteket. Magyarázza el, hogy ha elmondja az embereknek, hogyan érzik magukat (például „Az élelmiszerbolt megrémít”), az emberek segíthetnek a problémák megoldásában (például „Várhat kint a nagy húgával, amíg befejezem a vásárlást”).
Tedd világossá, hogy ha kommunikálnak, akkor meghallgatod őket. Ez kiküszöböli a dühroham szükségességét
3. Légy nyugodt és következetes
Az összeomlásra hajlamos gyermeknek nyugodt, stabil szülői alkatra, valamint következetességre van szüksége mindazoktól, akik gondoskodnak. Nem fog tudni foglalkozni gyermeke önuralmával, amíg először nem uralja magát.
4. lépés Tegyük fel, hogy gyermeke jól akar viselkedni
Ezt „feltételezett kompetenciának” nevezik, és nagymértékben javítja az autista emberek szociális készségeit. Az autista emberek sokkal nagyobb valószínűséggel nyílnak meg, ha úgy érzik, hogy tiszteletben tartják őket.
5. lépés Fedezze fel az alternatív kommunikációt
Ha egy autista gyermek nem áll készen a beszédre, akkor más módon is kommunikálhat vele. Próbálja ki a jelnyelvet, a gépelést, a képcsere -rendszereket vagy bármit, amit egy terapeuta ajánl.
5. módszer az 5 -ből: Más stratégiák kipróbálása
1. lépés. Tudja, hogy tettei befolyásolhatják gyermeke összeomlását
Például, ha továbbra is olyasmit tesz, ami felzaklatja gyermekét (például fájdalmas érzékszervi ingereknek kitéve, vagy olyasmit tol, amit nem akar), akkor kifakadhat. A gyerekek gyakrabban olvadnak el, ha úgy vélik, hogy ez az egyetlen módja annak, hogy a szülők elismerjék érzéseiket és vágyaikat.
2. lépés Tisztelettel kezelje gyermekét
Kényszeríteni, kényszeríteni, figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy nem érzik jól magukat valamiben, vagy fizikailag megfékezni. Tartsa tiszteletben gyermeke önállóságát.
- Nyilvánvaló, hogy nem mindig lehet tiszteletben tartani a "nem" -t. Ha nem azt teszi, amit akarnak, mondja el nekik, miért: "Fontos, hogy üljön az autóülésbe, mert így biztonságban van. Ha balesetet szenvedünk, az autóülés megvédi Önt."
- Ha valami zavarja, keresse meg az okát, és próbálja megoldani a problémát. "Kényelmetlen az autóülés? Segítene, ha egy kis párnára ülne?"
Lépés 3. Fontolja meg a gyógyszeres kezelést
Az olyan gyógyszerek, mint a szelektív szerotonin -újrafelvétel -gátlók (SSRI -k), az antipszichotikus gyógyszerek és a hangulat -stabilizátorok részben hatékonyak lehetnek a könnyen ideges gyermekek megsegítésében. Azonban, mint minden gyógyszernek, vannak mellékhatásai is, ezért időt kell szánnia arra, hogy valóban eldöntse, hogy a gyógyszer a legjobb megoldás.
Elegendő kutatási adat áll rendelkezésre annak bizonyítására, hogy a risperidon nevű gyógyszer meglehetősen hatékony az autista gyermekek agresszív és önsértő viselkedéseinek rövid távú kezelésére. Beszéljen orvosával vagy terapeutájával a gyógyszer előnyeiről és hátrányairól
4. lépés Kérjen terapeuta segítségét
A terapeuta segíthet gyermekének kommunikációjának javításában is. Ügyeljen arra, hogy találjon egyet, amely működik autista gyerekekkel. Orvosa vagy sok jó autizmus spektrumzavar támogató csoportja segíthet megtalálni az ajánlott terapeutát.
5. lépés: Könnyítse meg gyermeke lépéseit
Például, ha gyermeke nem szeret öltözködni, bontsa fel az összetett folyamatot alapvető „egy-egy” lépésre. Ez segít megérteni, hogy hol vannak bizonyos nehézségek, amikor gyermeke valamilyen tevékenységet végez. Gyermeke így, anélkül, hogy megszólalna, kommunikál Önnel egy aggodalmáról.
6. lépés: Használjon közösségi történeteket, képeskönyveket és játékidőt a jó viselkedés tanítására
A könyvtár tele van gyerekkönyvekkel, amelyek készségeket tanítanak, és a játékidőn keresztül is taníthat készségeket.
Például, ha az egyik babája dühös, akkor hagyja, hogy a baba oldalra lépjen, hogy mélyeket lélegezzen. A gyermek megtanulja, hogy az emberek ezt teszik, ha dühösek
7. Lépés. Fontolja meg a jutalmazási rendszert
Dolgozzon együtt szakemberrel a jutalmazási rendszer bevezetése érdekében, hogy gyermeke jutalmat kapjon a nyugalomért. A jutalmak magukban foglalhatják a dicséretet ("Olyan jó munkát végeztél, hogy zsúfolt élelmiszerbolt volt! Ez nagyon szép mély lélegzetvétel volt"), arany csillagokat a naptárban vagy fizikai jutalmakat. Segítsen gyermekének, hogy büszke legyen eredményeire.
8. lépés. Adjon gyermekének sok szeretetet és figyelmet
Ha a gyermeke szoros kötelékben van veled, megtanulja, hogy segítségre szorulva meghallgassa Önt.
Tippek
- Maradj türelmes. Bár a türelme időnként elfogy, fontos, hogy nyugodtnak és összeszedettnek tűnjön, hogy gyermeke is nyugodt maradjon.
- Ne feledje, hogy az autisták nem élvezik az összeomlást. Az összeomlás után gyermeke valószínűleg zavarban, szégyenben és bocsánatkérésben érzi magát, amiért elveszíti az irányítást.
- Vonja be gyermekét a megküzdési stratégiák kitalálásába. Ez segít abban, hogy a gyermek tulajdonosa legyen, és ellenőrizni tudja kezelését.
- Néha az összeomlást az érzékszervi túlterhelés okozza, amikor egy autista ember túlnyomó mennyiségű érzékszervi bemenetet tapasztal. A legjobban az érzékszervi integrációs terápiával kezelhető, amely csökkenti az érzékszervi érzékenységet, és lehetővé teszi az autisták számára, hogy jobban kezeljék a bevitelt.